FEDEZD FEL
Úticélok
FOGLALD LE
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!  
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
HU
ro hu en
jelenleg
ma
holnap
holnapután
  • ×
    programajánlat
  • esemény
  • ×
    Lei
    Euro
    USD
    HUF
 
Nyárád menti arcképcsarnok
NYÁRÁD MENTE

Jó ha tudod

 

Kájoni János - A humanista polihisztor

Az 1666-ban rendfőnökkén Mikházára kinevezett Kájoni János fejezi be kolostor építtetését. Nyomda- és könyvtáralapító (mintegy 4000 kötet!), ennek megmaradt köteteit Csíksomlyón őrzik. Orgonát készíttet a templomba. Mikházi gvárdiánsága idején, 1667–ben írja meg az Organo–Missale gyűjteményt, amely a mise ordinárium–tételeit, valamint a liturgiához kötődő litániákat és Mária–antifonákat foglalja magába, néhány egyéb alkalmi tétellel együtt. A Kájoni Kódex egyik fő szerzőjeként,melyben értékes preklasszikus és korabeli egyházi és világi éneket és orgonaművet jegyzett le, örökre beírta nevét a zenetörténelembe.

Dr. Nyulas Ferenc

Nyulas Ferenc a XVIII . század második felében Erdély kimagasló orvosi egyénisége. Munkássága messze túlterjed a betegek gyógyításán: az orvostudomány terén önálló kísérleteken alapuló tudományos megállapítások fűződnek nevéhez. Nyúlást tekinthetjük a magyar kémiai tankönyvirodalom megteremtőjének, a Lomonoszov—Lavoisier nevéhez fűződő tudományos kémia erdélyi előharcosának. Min t nyelvújító, kémiai és orvosi nyelvünket számos új kifejezéssel gazdagította. Ásványtannal, növénytannal, nemzetgazdasági kérdésekkel is foglalkozott, és sokoldalú munkássága során többnyire tudomá­ nyos kísérletekre támaszkodott.

Kacsó Sándor író (1901-1984)

Kacsó Sándor (Mikháza, 1901. febr. 21. – 1984. febr. 17., Kolozsvár) író, szerkesztő, közíró, tanulmányíró. Székely földműves szülők gyermeke. Tanulmányait a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnáziumban végezte (1920), egy évig a kolozsvári Tanárképző Intézet, két évig a Ferdinand Egyetem hallgatója. Már 1922-től a kolozsvári Előre ifjúsági folyóirat, majd a Keleti Újság (1923–25) és az Újság (1925–27) munkatársa. Kezdettől a helikoni munkaközösség tagja volt, az ún. székely írócsoporthoz tartozott. 1926-ban az első marosvécsi találkozón megkapta Kemény János fiatal írók külföldi tanulmányútjára szánt alapítványának harmincezer lejes irodalmi díját. Párizsi tanulmányútja után, 1927 őszétől belső munkatársa, 1938. jan. 1-től 1940-ig, a betiltásig, főszerkesztője a Brassói Lapoknak. A helikoni közösségbe meg nem hívott Benedek Elek vezetésével felolvasó körutakon vett részt, s Szentimrei Jenővel és Tamási Áronnal együtt radikális irodalompolitikát követelt (1928). Fáradhatatlan szervezője és egyik vezetője a székely földművesek gazdasági megsegítésére létrehozott ÁGISZ szövetkezetnek. Tudománynépszerűsítő olcsó sorozatot indított Hasznos Könyvtár címen, egyik füzetét maga írta, s Kosztolányi Dezső nyomán nyelvművelő könyvet szerkesztett (Brassó 1934). Népfrontpolitikát szorgalmazó publicisztikája mellett népének nemcsak kulturális, hanem gaz­dasági fölemeléséért is fáradozott.

Dr. Birtók Kovács Ferenc (1919-2009)

Jogi diplomáját Kolozsvárott szerezte. A második világháború után, 1945-1948 között a nyárádremetei gimnázium igazgatója volt. A gimnázium bezárása után hivatalnok Szovátán. Megírta és 2003-ban kiadta a falu történetét. 2004-ben megjelent az Aládúcolt élet, tilalmas ösvények című helytörténeti vonatkozásokban gazdag önéletrajzi fogantatású munkája.

Dr. Kakucs Lajos

Történész, ma Németországban, Rüsselsheim városban él. Nyárádremete legfrissebb, tudományos igényű monográfiájának szerzője (Nyárádremete. Falumonográfia, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008).

Kakuts Ágnes (1939-)

1939-ben született Nyárádremetén. 1962-ben szerzett diplomát a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakán. 1962-1968 között a Marosvásárhelyi Székely Színház, 1968-1976 között a Nagyváradi Szigligeti Színház, 1976-1987 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház, majd 1987-1994 között a Veszprémi Petőfi Színház tagja volt. 2000 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1993-ban Déryné Díjban részesült.

Delimanné Hegyi Mária (1933-)

A nyárádremetei egységes gimnázium első végzettjei közé tartozik. Marosvásárhelyen ipari középiskolát, majd könyvviteli szakot végez. Húszévesen 1953-ban az Előre fővárosi szerkesztőségébe kerül.1954-ben a az Aradon megjelenő Vörös Lobogó helyi hírlapnál helyezkedik el. Nyugdíjas korában kezd el írogatni. Első könyve apja, az 1995-ben elhunyt Hegyi Lajos emlékei alapján megszerkesztett nagysikerű regény: Megveszekedett élet. Nyárádremetei mozaik címmel látott napvilágot 1997-ben. 2012-ben a nyárádremetei templom építése 200. évfordulójára rendezett ünnepségek alkalmából került bemutatásra a Rügybomlástól lombhullásig című 495 oldalas kötete.

Hegyi Lajos (1964-1989)

Számtantanár, nagyreményű fiatal matematikus volt. Gyerekkorának egy részét Nyárárdremetén nagyszüleinél töltötte. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum után matematikai tanulmányait Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen végezte. 1989. december 21-22-én részt vett a marosvásárhelyi forradalmi megmozdulásban. Életét öt golyó oltotta ki. Emlékét a Bolyai Farkas Líceum által létrehozott Hegyi Lajos Alapítvány, az erdélyi magyar líceumok tanulói számára kiírt és évente megrendezett matematikaverseny és egy róla elnevezett marosvásárhelyi utca őrzi.

Kovács Apollónia (1926-2012)

Szülei: Kovács Lajos és Koszta Katalin voltak. Nyárádremetén gyerekeskedett. Tanulmányait a Józsa Béla Athenaeum színészoktató szakán végezte el Kolozsvárott. 1946-1949 között színésznő volt egy nagyenyedi magántársulatnál. 1949-1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott. 1961-ben Magyarországra települt át, Budapesten élt. Magyar nóta, népdal valamint cigány nóta előadóművész. Nemcsak előadja, hanem gyűjti is a népdalokat, illetve egyes dalokat ő fordított le magyar nyelvre. Szigligeti díjjal 14 éves színházi tagság után tüntette ki a Nagyváradi Szigligeti Színház. Apollónia a Magyarnótáért kategória kitüntetettje is. 2007-ben a népi kultúra és népdalkincs ápolásáért, illetve előadó művészete elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-ben a megkapta a legrangosabb magyar kitüntetést, a Kossuth-díjat.
lorem ipsum
lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
lorem ipsum

loading ...

Nyárád menti arcképcsarnok

„Nagy embereknek, a hálás haza"