FEDEZD FEL
Úticélok
FOGLALD LE
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!  
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
HU
ro hu en
jelenleg
ma
holnap
holnapután
  • ×
    programajánlat
  • esemény
  • ×
    Lei
    Euro
    USD
    HUF
Kulturális örökségünk
NYÁRÁD MENTE

Jó ha tudod

 

Faragott kapuk

Nyárádköszvényes faragott kapu-öröksége egyedülálló a térségben. A Felső-Nyárád mentén máshol is megszokott típusú kapuk mellett itt feltűnnek sajátos anyagbeli és díszítésbeli megoldások. A faoszlopos fedetlen és fedett kiskapuk mellett állítottak udvarhelyszéki mesterek által faragott „székelykaput”, faragott kőlábas, fedél nélküli és fedett kiskaput, sőt néhány faragott kőoszlopos, nagyméretű kötött kapu is készült. Az örökség leglátványosabb részét kétségtelenül a Kajcsa Jakab által meghonosított és készített, mélyfaragású, kapuk képezik, melyek változatos mintakészlete és sajátos formai megfogalmazása már túlmutat a népi építészet megszokott keretein

VEIT STOSS remekmű Nyárádremetén

A 19. század elején épült templom fő ékessége a fából faragott feszület. Sokáig úgy tartották, hogy a mestermű alkotója a késő gótika és a kora reneszánsz világhírű, Krakkóban és Nürnbergen dolgozó szobrásza, Veit Stoss. Valószínűbb azonban, hogy a feszület a neves mester Erdélyben letelepedett fiai – Johann és ifj. Veit Stoss – segesvári műhelyében készülhetett.

FERENCES KOLOSTOR, TEMPLOM ÉS KRIPTA

A Nyárád mente egyik legkiemelkedőbb egyházi műemléke. Építése 1634 utánra datálható. A 17-18.századtól a székelység művelődési életének egyik csomópontja, termékeny szellemi központja. Párját ritkító berendezései, felszerelései, épületplasztikája (oltárok, táblaképek, bútorzat, nyílászárók, keretek, könyvek, liturgiai kellékek, miseruhák, síremlékek) egyedi módon képviseli egy egységében fönnmaradt értékteremtő műhely emléktárát. Mikházára 1635-36-ban érkeztek meg az első ferencesek, akik boszniai páterek voltak. Köztük és a magyar testvérek között harc dúlt, mert nem akarták megengedni, hogy magyar rendtag éljen a mikházi rendházban, s azt sem, hogy magyar személy legyen a házfőnök; de leginkább azért, hogy hova csatolják az új kusztódiát, amely végül az új, az erdélyi rendtartomány (1640) része lett. 1666-ban elűzték a boszniai rendtagokat, s az így megüresedett kolostort átadták a magyar rendtagoknak. A házfőnök Kájoni János lett (1666), aki új kolostort is építtetett.

Kacsó Sándor emlékház

Látogassuk meg a falu két neves szülöttjének, az író Kacsó Sándornak (1901-1984) szülőházátés az erdélyi magyarok a kommunista diktatúra által beárnyékolt életébe derűt lopó rímfaragó, népdalénekes, Széllyes Sándor tiszteletére berendezett emlékszobát is.

Katolikus templom

Az 1332-es pápai tizedjegyzék említést tesz Székelyhodos plébániatemplomáról. A 15. században jelentősen átépítik, gótikus stílusban. Ezt az időszakot mára csak a főkapuzat kőkerete őrzi. Mai formáját 1880-ban nyeri el. Nagyobbik harangja 1504-ből, a kisebbik 1660-ból való. A keresztelőkút 1486-ban, az oltár 1683-ban készült.

Bartók Jobbágytelkén. Falumúzeum

2014-ben múlt száz éve, hogy Bartók Béla népzenei anyagot gyűjtött a Nyárád mente falvaiban is. Jobbágytelki gyűjtésének állít emléket a helyi falumúzeumban létrehozott Bartók-sarok.

Falumúzeum

0.0 km 1

Református templom, XIV. század: üzenet a múltból

Építése a 14. századra tehető. Harangjai közt a nagyobbik, Orbán Balázs szerint, a vidék legnagyobb, legszebb hangú harangja. Az egyhajós, a 18. században átépített templom belső falait díszítő freskók a 2001-es restaurálási munkálatok alkalmával kerültek a felszínre. A templom tornyának második emeletén négy rovásírás-emlék került elő. „Palackposta” a múltból. A falon olvasható szövegek: 1543 Saska jaras (sáskajárás), 1551 Isabella kir...s... (valószínűleg Izabella kirándulása), 1552 Teomeosuar e... (Temesvár eleste), 1556 Isabella be...ou... (valószínűleg Izabella bejövetele), 1558 Háromszék..., 1554 deoghalal Erdelben (döghalál Erdélyben), 1562 Az székely feltámadás, 1564 Szigetuár e... (Szigetvár eleste), 1571 masod...János hal... (második János halála).

Református templom és harangláb

Jóllehet az első írásos emlék szerint 1332-ben pápai tizedet fizettek az itt élő hívek, az Imre herceg tiszteletére épült, gótikus stílusjegyeket hordozó templom feltehetőleg már a 13. században állhatott. A 2002-ben végzett felújítás során kerültek elő építészeti kincsei: a sekrestyeajtó, a szentségtartó fülke, valamint korabeli freskótöredékek. A 20. század elején elbontották az 1676-ban készült festett kazettás famennyezetet, az 1930-as években pedig kénytelenek voltak elbontani az egykori szentély csillagboltozatát is. A feljegyzések szerint, a templomhajó alatt kövekkel kirakott temetkezési tárna található, melyben valószínűleg a reformáció idejében összegyűjtött és elhelyezett szerzetesek földi maradványai nyugszanak. A templomtorony a 19. században épült, igen jó állapotban megmaradt, ún. szoknyás, fából készült szerkezet.

NYÁRÁDSZENTMÁRTON Unitárius templom

Az 1332-ben Sancto Martino néven emlegetett település temploma feltehetőleg 13. századi. Az egyenes záródású, régi szentélyéből csak a félköríves, befalazott sekrestyeajtó és a csúcsíves diadalív maradt fenn. Ali basa csapatai 1661-ben felégették, a templomban menedéket keresők mind bennégtek. 63 táblás kazettás mennyezetét és karzatát 1667-ben készítette Gálfalvi Kozma Mihály és Havadi András. 1629-ig fa harangláb állott a templom mellett. A most látható torony 1698-1702 között épült, beleépítették a régi homlokzat kettős köríves vakablakát és faragott körablakát is. A templomot fakerítés övezi, a bejárati lépcső mellett még ma is látható a „szégyenkő”, amelyen a falu törvényei ellen vétkezőket állították pellengérre. A templomkertbe áthelyezett, eredetileg a tanítói telken álló cserefakapu 1673-ban készült.

Református templom, Bethlen-kripta

A falu egykor a Sükösd család birtoka, utóbb Bethlen János tulajdonába kerül, fejedelmi adományként. A 19. század közepén gróf Bethlen Kamilló késő jozefinista stílusú kastélyt építtet, amely a trianoni impériumváltás után elpusztult. A falu fölötti dombon, a Kriptahegyen áll a Bethlen Lipót császári és királyi kamarás és neje emlékére emelt díszgúla, illetve a Bethlen Farkas számára készült kripta
lorem ipsum
lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
lorem ipsum

loading ...

Kulturális örökségünk

Ön megérkezett kulturális örökségünk elektronikus kapujába! Jöjjön csak beljebb!