FEDEZD FEL
Úticélok
FOGLALD LE
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!  
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
HU
ro hu en
jelenleg
ma
holnap
holnapután
  • ×
    programajánlat
  • esemény
  • ×
    Lei
    Euro
    USD
    HUF

menu 226 menugroup

Turisztikai szolgáltatók

Szabadidő, szórakozás

Ajánlatok

Nyárádremete
NYÁRÁD MENTE

Tudtad-e hogy?

Falvak: Nyárádremete, Vármező, Köszvényes, Mikháza, Deményháza

Népesség: 3893 fő (2011)

GPS koordináta: 46° 39′ 41″, k. h. 24° 56′ 16″

Website:www.eremitu.ro 

Sokáig sűrű, szinte áthatolhatatlan erdőségek, a havasok, várak és remeték hazája volt. A reformáció itt már nem tudott teret hódítani, a helyi közösségek megmaradtak a katolikus hitben. Ezért a vidéket (Vármező, Remete, Köszvényes, Mikháza, Deményháza, Ehed, Hodos, Jobbágytelke) ma is Szentföldnek nevezik.

Bemutatkozik: - Nyárádremete

Nyárádremete (1899-ig Köszvényes-Remete, románul Eremitu, németülEinsiedler,) község Romániában, Maros megyében. A Nagy-Nyárád völgyének legészakibb községe, egyúttal a Felső-Nyárádmente legnagyobb települése.

 Marosvásárhelytől 34 km-re északkeletre, a Vityal-pataknak a Nyárád (folyó)-ba ömlésénél fekszik, Szováta üdülővárostól 18 km, Szászrégentől pedig 25 km távolságra, a Bekecs (hegy) (1080 m) lábánál, a Mező-havas (1777 m) közelében.

 1567-ben említik Remete néven először. Az 1719-es pestisnek a falu majd fele lakossága áldozatul esett. 1910-ben 1943, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Az 1916-os román betöréskor határában magyar győzelmet hozó csata zajlott. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásáhoztartozott.

Látnivalók:

  • Nyulas Ferenc anyagi támogatásával épülhetett meg a településen a római katolikus templom a XIX. század elején.
  • Veit Stoss alkotta a főoltár melletti feszületet
  • Bekecs várának romjai, melyek a Bekecs-hegy tetején állnak
  • kis kápolna volt egykor a mai temető területén
  • az ezredfordulón felállított andezit emlékmű. 
  • "1100 éve itt vagyunk" felíratú márványtábla
  • A település határában található emlékművek (szám szerint három), melyek a román seregek betörésére emlékeztetnek. 

Szokások, hagyományok:

  • Húsvéti határkerülés

A nyárádmenti faluk közös rituáléja, bár a szóban forgó település néhány vonásban eltér a többitől. A diktatúra időszakában is ápolták eme ősrégi tradíciót, melyet egyházi processzióként is értelmezhetünk. 

Húsvét vasárnap veszi kezdetét a tradíció első mozzanata, ekkor már hajnal öt órakor a lakosság a templomba siet, majd onnan kerekednek fel és mennek közösen a település határához. Ami az útvonalat illeti, az egykori vetésforgó szerinti parcellák szerint haladnak, feltámadási szoborral, közmeneti kereszttel, nemzeti színű lobogókkal és Krisztus dicsőségét, az Atya áldását hirdetvén annak oltalmáért imádkoznak. 

Az útvonal különböző állomásain; kövek és fakeresztek előtt áhítattal imádkoznak, énekelnek, majd a táv közepén megpihennek, étkeznek. Az ifjak ekkor mogyorófavesszőket tördelnek és virágokkal díszítik fel azokat. Ez a mozzanat mintegy a tavasz üdvözléseként is értelmezhető. Kilenc óra körül érkeznek meg a templomhoz. Itt a falu otthon maradt lakossága a plébánossal üdvözli az ide érkezőket, a plébános köszöntőt mond, majd megkerüli, megáldja a templomot, a letépett mogyorófavesszőket beviszik a templomba, ahol kezdetét veszi a húsvéti szentmise.   

  • Bálok

Ezen események általában többször is megrendezésre kerülnek; Karácsonykor, Húsvétkor, búcsúkat követően, Katalin napon, szüretkor. 

  • Szüretibál

Évente megrendezésre kerülő esemény. Szeptember első vasárnapján tartják rendszerint és érdemes tudni, hogy a csőszök szervezik. A csőszök a behívót kapott legények , regruták. 

A legények életük során egyszer lehet csősz, és csak a korabeliekkel jelenhet meg. Őket előzetesen választják ki, sőt kedveseiket a csőszlányokat is meginvitálják a rendezvényre. 
Az eseményt egy hónapig tartó szervezkedés előzi meg. Ekkor néptáncok koreográfiáját és népdalokat sajátítanak el.   A szüreti bált szeptember hónap utolsó vasárnapján tartják és ami a programot illeti, az összes momentum a csőszök köré szerveződik, a mintegy tízórás ünnepi szentmise is a fiatalokért van. Ha a csősz családjából valaki elhalálozott, akkor az ünneplő tömeg együtt vonul ki a temetőbe és emlékeznek meg halottjukról. 

A legény családjához mennek ezután párosával ( a csősz és csőszleány). Feldíszített lovakkal érkeznek meg a vármező előtti rétre a családtagok és a fiatalok is, ahol fényképeket készítenek, majd a település főterére tartanak, onnan pedig a kultúrházba, ahová gólyával érkeznek meg, majd este kezdődik a bál. 
Kilenc óra körül csend borul a teremre, hiszen az ifjak, kedvesük szüleihez tartanak vacsorára, majd ezt követően veszi kezdetét a mulatozás. Ennek egyik csúcspontja az éjféli csősztánc. Három korona közül egyik a fődíj a  tombolán, kettőt pedig elárvereznek. Az este egészében szőlőt szolgálnak fel. 

Ötven évesek találkozója

Minden év májusában tartják ezt a rendezvényt, amikor is a település ötven éves lakóját meghívják egy közös hálaadásszerű ceremóniára, melyet rendszerint a katolikus templomban tartanak. 



Falunap

Egészen pontosan 2000 -től vált szokássá, hogy minden év májusában falunapot szervezzenek, mely általában a templombúcsú után került megrendezésre. Idősek és fiatalok számára egyaránt érdekes kikapcsolódás, hiszen kultúrális és sportrendezvények mellett megannyi koncertet, bált is szerveznek. 

 

Szálláshelyek - Nyárádremete

Gasztronómia - Nyárádremete

Szolgáltatások - Nyárádremete

Látnivalók - Nyárádremete

Esemény - Nyárádremete

Szüreti bál

Szüreti bál

0.0 km 1
Rorate caeli

Rorate caeli

0.0 km 2
lorem ipsum
lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
lorem ipsum

loading ...

Nyárádremete

Turisztikai látványosságok tekintetében Nyárádremete község a mikrórégió legazdagabb települése.