FEDEZD FEL
Úticélok
FOGLALD LE
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!  
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
HU
ro hu en
jelenleg
ma
holnap
holnapután
  • ×
    programajánlat
  • esemény
  • ×
    Lei
    Euro
    USD
    HUF
Ünnepnapok
NYÁRÁD MENTE

Jó ha tudod

 

Határkerülés Nyárádremetén

Több más nyárádmenti falu szokása, de a nyárádremetei határkerülés sokban eltér azoktól. Egyházi processzióként megélt, ősrégi szokás, amit még a diktatúra idején is sikerült a közösségnek életben tartani és gyakorolni. Húsvét vasárnap hajnalban, öt órakor indulnak a templomból imádkozva és énekelve. A falu határát az egykori vetésforgó szerint négy részre osztott rend alapján veszik sorra, megszokott útvonalakon, így négy évente kerül sorra ugyanaz a határrész. A falubeliek körbehordozzák a határban a feltámadási szobrot, a körmeneti keresztet, a templomi-, valamint nemzeti színű lobogókat. Hirdetik a feltámadt Krisztus dicsőségét, valamint az Atya áldását és oltalmát kérik a vetésekre, a határra, a falura és lakosaira. A faluban és a határban útbaeső kő-, illetve fakeresztek előtt külön tisztelettel imádkoznak. A határkerülésnek megszokott, megszabott rendje van: mikor mit énekelnek, mit imádkoznak. Középúton, alkalmas helyen megállnak egy kis pihenőre, falatozásra. Ekkor a fiatalok mogyorófavesszőket vágnak és azokat feldíszítik az akkor nyíló tavaszi virágokkal. Ezeket magukkal viszik a faluba, mintegy hirdetve az ottmaradottaknak a tavasz megérkeztét. Útjukat tovább folytatva kilenc órára érnek a templomhoz, ahol a helyi plébános és az otthon maradott hívek fogadják a határkerülőket. A plébános köszöntő szavai és áldása után közösen megkerülik a templomot, majd a feldíszített mogyorófavesszőkkel együtt bemennek a templomba, ahol közösen ünneplik meg a húsvéti szentmisét. A határkerülésnek Nyárádremetén erős közösség-összetartó ereje van. Sok innen elszármazott ilyenkor jön haza és vesz részt övéivel a határkerülésen.[

Szüreti bál Nyárádremetén

A szüreti bál hagyomány szerint minden év szeptember első vasárnapján kerül megrendezésre. Mindig a csőszök szervezik meg, vagyis azok a legények, akik behívót kaptak - a regruták. Komolyan veszi a közösség a szabályt, miszerint egy legény csak a saját korabeliekkel lehet csősz, és csak egyetlenegyszer, amikor rákerül a sor. Éppen ezért van különös varázsa a nyárádremetei csőszségnek. A csőszlegények idejében kiválasztják, elhívják párjukat, a csőszlányokat. Manapság a bált megelőzi egy közel egy hónapos készülődés, amikor együtt néptáncokat és népdalokat tanulnak. Szeptember első vasárnapja, a szüreti bál napja. Az a nap a csőszökről szól. A tíz órás ünnepi szentmise a csőszökkel és a csőszökért, a fiatalokért van. Abban az esetben, ha az illető korosztálynak elhunytja is van, a szentmise után a csőszök a temetőbe mennek, ahol megkoszorúzzák volt társuk sírját, imádkoznak, és harmonikaszóval eléneklik az elhunyt a kedvenc nótáját. Ezt követően a csőszpárok ebédelni mennek a legény családjához. Délután négy óra körül a csőszök a vármezői eltérő előtti réten gyülekeznek, ahová családtagok, barátok felhozzák a szalagokkal feldíszített lovakat. Fényképezkedés után végigvonulnak Nyárádremetén, majd Nyárádköszvényes főterén fordulnak vissza Nyárádremetére. A kultúrotthonhoz érkeznek, ahol a csőszök gólyával mennek be a terembe, és a csősztánccal kezdetét veszi a bál délutáni része. Este kilenc órakor elhallgat a zene, véget ér a bál első fele, mert a csőszök vacsorázni mennek a lány családjához. Tíz órakor kezdődik a tulajdonképpeni mulatság. Tizenkét órakor a csőszök megismétlik a csősztáncot. A bál folyamán hagyományos módon szőlőt árulnak, valamint a három "koronából" egyet elárvereznek, egyet pedig tombolán sorsolnak ki.

Hőlégballon Parádé

Szeptember utolsó hétvégéjén színes hőlégballonok lepik el Vármező egét. Lehet repülni, liftezni, repülőalkalmatosságokat (siklóernyők, motoros siklóernyők, kis- és sárkányrepülők) csodálni. A repülésnek szigorú szabályai vannak, még egy hőlégballon-fesztiválon is: csak reggel 7 és 10 között, valamint délután öt órától lehet, ugyanis napközben erős szél fúj a völgyben. Szabad repülésre és liftezésre is lehetőség van. A szabad repülés ismeretlen cél felé történik, hisz a légballon nem kormányozható. A liftezés azt jelenti, hogy egy kikötött hőlégballonnal emelkednek fel körülbelül harminc méter magasba, az út megközelítőleg öt percet tart majd.

Csűrszínház

Mikházán a 17-18. századig nyúlik vissza a színjátszás hagyománya, a középkori feljegyzések szerint a helyi egyházi „oskola” diákjai, a ferencesek támogatásával latin és magyar nyelvű, többnyire vallási tematikájú előadásokat tartottak. 2002-ben néhány színművész megálmodott egy nyári fesztivált, azóta egy zsúfolt kultúrotthonból rozoga csűrbe, onnan pedig egy korszerű intézménybe költözött a Csűrszínház. A színházi évad nyári szünetében évente megtartott rendezvény célja a kulturális központoktól távol eső falusi közösségek magyar kultúrájának megőrzése, fellendítése, illetve a hagyományőrzés, a korszerű művelődési lehetőségek megteremtése és a színházi hagyományok ápolása.

Római fesztivál

A csűrszínházi évad csúcspontja a június utolsó hétvégéjén megszervezettCsűrszínházi Napok és a Római Fesztivál: koncertek, színdarabok, ismerkedés az ókori Róma kultúrájával: kézműves műhelyek, gasztronómia, gladiátor harcbemutató, látogatás idegenvezetővel a helyi római castrum romjainál, játszóház, filmvetítések.

Baromvásár

Hodos évszázadok óta a térség lakosságának találkozóhelye, úgynevezett vásáros hely, ahol nem csak a hírek, de a megtermelt javak is gazdát cseréltek. Ezt a régi hagyományt volt hivatott megerősíteni az 1838. december 19-én kelt, I. Ferdinánd osztrák császár által kibocsátott vásári oklevél. A vásár mai területét a köz érdekére még figyelni tudó helybéli gazdák, a közbirtokosság tagjai adták össze.

Marosszéki Népzene és Néptánctábor

Évente, július derekán zajló, egész hetes rendezvény. A magyar táncházmozgalom egyik legfontosabb erdélyi eseménye. Tánc- és hangszeres népzeneoktatás kezdőknek és haladóknak, táncház, hajnalig tartó „folkkocsma”, kézműves foglalkozások, néprajzi előadások, filmvetítések, koncertek, tábortűz, sajtkóstolás az esztenánál... Szállás családoknál vagy sátorban.

Falumúzeum

0.0 km 2

Bekecsi Napok

2005-ben kezdeményezte a torboszlói kopjás lófő székelyek kicsiny csapata és vezetőjük, Simon András. Célja a lovas kultúra éltetése, valamint megemlékezni a bekecsi világháborús eseményekre. 2007-ben a nyárádmagyarósi önkormányzat is bekapcsolódott szervezésébe. Több napos, október első hétvégéjén zajló esemény.

Nyárádmenti Napok és kirakóvásár

A város 1790-ben három országos kirakóvásár tartására kapott császári engedélyt, ezek közül legjelesebb az augusztus 1-jei. A vidék legjelesebb sokadalma mára veszített eredeti jellegéből, de ekkor találkozik itt a Nyárád mente népe. 2010 óta e napon tartják a Nyárádmenti Kistérségi Napokat hagyományos termékek vásárával, színes kulturális és szórakoztató műsorral.

Ákosfalvi Napok

Tizenöt éves múlttal rendelkező, nagyszabású és színes kulturális esemény, a falu védőszentje, Szent István király napjához legközelebb eső hétvégén: sport-, tűzoltó és főzőversenyek, kirakóvásár, játszóházak, lacikonyhák, vigalom, koncertek, szépségverseny és tűzijáték.

Szüreti bál

Szüreti bál

0.0 km 3
Bocskai Napok

Bocskai Napok

0.0 km 6
Oktoberfest

Oktoberfest

0.0 km 9
lorem ipsum
lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
lorem ipsum

loading ...

Ünnepnapok